Az internet és a közösségi blogolás a közbeszéd körébe tartozik. Tehát nem magának írja az alkotó a szöveget, hanem a „közösségnek”. Célja nem az egyéni érzelmek gondolatok közlése, hanem a véleményformálás.
A Buddhapestet jó ha tízen olvassuk rendszeresen. Tehát nem éppen közösségi és véleményformáló erő, pedig céljai alapján annak kellene lennie.
Jelen állapotában csak egy szűk baráti kör „hobbija”. Ezzel nem tölti be a feladatát, nem szól a „tömegkehez”.
Ezért az gondolom, hogy a következő pár hét legfontosabb feladata a megjelenési sáv szélesítése kell, hogy legyen.
Mi ezzel a célunk? - Az, hogy a jelenlegi ötven alatti nézettséget feltornásszuk napi 100, 300, 500, 1000 látogatóra. Hogy a hangunk ne maradjon visszhangtalan. - Tehát, hogy valódi véleményformáló médiummá váljunk.
Mit kell ehhez tenni?
Hirdessük a buddhapestet
- a saját weboldalunkon,
- az általunk az általunk használt fórumokon, levlistákon.
Próbáljunk aktuálisak lenni. Tehát a a napi, hírekre eseményekre koncentrálni, tudjunk „buddhista” „aktuális” válaszokat adni.
Olvassunk bulvárt és elemezzük a mi szemszögünkből.
Hozzunk olvasókat. Hogy legyen kinek írni.
34 megjegyzés:
Yoscha, A Buddha Ujjának is csak 60-70 látogatója van naponta, pedig azt tolom mindenhol és ismerik is sokan.
Azt gondolom, nagyon szűk az a réteg, aki a BuddhaPest-re vevő lenne, mert el van árasztva a piac buddhizmussal, csak az nem látszik elsőre, h mi milyen minőségű, mennyire buddhista.
Azt kéne vhogy megoldani, h ha vki arra keres a neten, h buddhizmus, Buddha stb., ezt is megtalálja (mint a téma alternatív :) megközelítését). Ennél többet nem tartok reálisnak egyelőre.
Ja, és néztem "idézetek a Buddha tollából" oldalakat. (Tényleg ilyen címmel fut egy.) De nincs szívem odaírni kommentben, h "ezt nem a Buddha mondta, ezt nem a Buddha írta".
Ok keresőoptimalizálást tudok végezni. Az is segíthet kicsit.
Szerintem csináljunk egy Buddhista Bloggerek Országos Találkozóját, ahol a tortából előugró gépfegyveres elintézhetné a konkurenciát. Mindjárt meglenne a "nyilvánosság", és a piac is tisztulna. :-)
Roni: lehet, hogy csak a zsidó-keresztény ellenpropaganda fejti ki hatásos félrevezetését :-)
Egyszerűsítsünk két nagy csoportra:
Akinek a Buddha buli, az mit keresne itt? Itt nem kapja meg az: „apám, mekkora buddhája van a tévé tetején” életérzést.
Akit megütött a Buddhaság szele megzavarodik. Tapasztalatot keres, mert mindenhol azt olvashatja, hogy ez meg az csupán mellébeszélés. Így gondolkodik: és még ha igaz is, amit 2500 éve a Valaki mondott és itt még idézni is tudják kínai karakterekkel – attól én még nem értem mit mondanak. Mert nem az enyém… Kitől lehet önmagamat megtanulnom? – ez ma az ébredő emberiség kérdése.
Az idézetekhez nem lehet szólni és nem is szólalnak meg sok embernek. Nincs mögötte tapasztalat. Elszállt szó, amit nem előz meg tapasztalat.
Ha most a Buddha fizikálisan élne, és hasonló blogot vezetne, feltehetően a kutya sem olvasná. Azonban, ha tartana egy meditációs kurzust, beszélgetéseket feltehetően sokan kérnék meg arra, hogy írja már le ezeket a tanításokat valahová, akár egy blog formátumban, akár könyvben.
Visszaszaladva az időben: felébredése „után” a Buddha ment vissza a társaihoz, miután azok tanítványai lettek. Később is Ő ment el a papokkal vitázni, nem hozzá jöttek. Nagy küzdelem szemtől-szembe. Nem véleményformálás…
Abban az időben a kolduló szerzetesek életét élték, akiket mindig megkerestek az emberek felajánlásokkal, de csak keveseknél időztek tovább, mert amit tapasztaltak sok helyütt nem elégítette ki őket. Sok idő telt el, mire tanításért jöttek hozzá és még több idő, mire csak jöttek és jöttek és jöttek...
Végezetül, az elmúlás árnyékában azt tanácsolta: Önmagatokban keressetek világosságot. A Tant másodiknak nevezte meg és nyilván nem a véletlen műve, hanem ezt érezte fontossági sorrendnek.
Talán a buddhista pornó megjelenése az oldalon megoldhatná az alacsony olvasottság problémáját.
Például szerzetes ruhába öltözött kopasz nők és férfiak, amint éppen...
:D:D:D
Nem vagyok sem szociológus, sem más kapcsolódó tudomány szakértője, de a "kritikus tömeg" szemléletmódot alkalmazva felvázolható, pl. miért nem olvassák tömegek az oldalt. Vagyis, mi akik olvasunk, kommentelünk, eleve kevesen vagyunk, s nincsenek olyan ismerőseink sem, akiknek azt mondhatnánk, hogy gyere, én is ezt olvasom.
Persze amennyiben a már létező buddhistákkal és érdeklődőkkel sikerül megismertetni, némi forgalomnövekedésre számíthatunk. De például a buddhizmus.network.hu csoportnak 686 tagja van jelenleg, ami egész sok, bár ehhez képest csak 16 db fórum téma szerepel, ami azt jelenti, hogy nem annyira aktívak az emberek ugye.
De meg lehet próbálni, amit Gábor javasolt, hogy a népszerű, pornóhoz kapcsolódó bejegyzést teszünk ki, s az mekkora növekedést jelent. Kétlem, hogy rohamra kellene számítanunk.
Tehát akkor a kérdésem: milyen témák lennének azok, amiket javasolnál az ismerőseidnek is, mert tudod, hogy nem csak elolvasnák, de érdekelné is őket?
Astus: az én ismerőseimet egyáltalán nem érdekli semmilyen vallás... :)
ahogy egyszer találóan megfogalmaztad, sokak számára vonzóbb egy csillogó-zenélő kulcstartó, mint a megvilágosodás.
Ma jutott eszembe a következő gondolat a vita kapcsán (ugye felmerült a nyugati buddhizmus): olyan társadalmi-kulturális környezetben élünk, ahol az emberek megélhetése attól függ, hogy mennyire látszanak(!) bölcsebbnek, szebbnek, ügyesebbnek, okosabbnak a többiektől, és ezért mindent megtesznek, hogy ők okosabbnak, a többiek butábbnak látsszanak. Szerintem ebből adódik az, hogy az európai, amerikai ember mentalitása, a tanítókhoz való hozzáállása egészen más, mint keleten. Egyszerűen nem "fér bele", hogy elfogadja, hogy egy tőle bölcsebb embertől tanulhat valamit.
És szerintem ezzel kellene kezdeni valamit, mit mond erre Buddha?
Igaz, hogy egyrészt az emberek nem tisztelik kulturájukból fakadóan, de ettől még nagyon is működik a guru-mánia, akár buddhista közösségekben, akár másutt. Ezt nálunk ugye vagy szektának, vagy karizmatikus vezetőnek hívják.
Igaz, hogy a látszat mennyire számít. Hol ne számítana? De mondd meg akkor te, hogy ez a blog és az írói milyen látszatot keltenek? Szerintem elszállt filozofálókét. :)
így van.
vissza a kályhához: miért is kell terjeszteni a buddhizmust?
Azért kell terjeszteni, hogy mindenki boldogabb legyen. :)
Ja, meg mert a nagyfőnök azt mondta.
Eka is elment Bódhidharmához...
Akkor kell terjeszteni, ha ettől Te vagy más jól érzi magát, ha ez nem megy, akkor minek terjeszteni?
Ha nem érzed jól magad akkor, mikor kevés a látogató, akkor nem lesz sohasem több.
Egy nagy döbb :) az a bajod, hogy senki sem akart Veled játszani.
Csókolom...
Huike/Eka elment Bódhidharmához, de tudni kell, hogy Huike már eleve képzett szerzetes volt, s így kereste fel az újonan jött tanítót. Szóval ő már benne volt a pixisben, hogy ilyen mozdulatokat tegyen, mint hegyi remeték felkeresése. :)
és miben különbözik az átlagembertől Eka?
úgy értem, az nem igazán érv, hogy előtte valamennyire már ismerte Buddha tanait... valamennyire az átlagember is ismeri :)
Eka felkeresi Bódhidharmát ->
az átlagember felkeresi a bulvárbuddhista honlapokat
Először is nagyon jó ez a blog!
Gratula a tulajnak!
Másodszor: Én -bár nagy tisztelóje vagyok a Buddhizmusnak- nem vagyok buddhista ,nem vettem menedéket, nem veszek rész szertartásokon, stb., nem jártam a Tan Kapuja Buddhista Főiskolára csak l'art pour l' art foglalkozom a témával.
Próbáltam xy közösségi oldalon fórumban társalogni róla, ami eleinte még ment(reagáltak rám), de hamar kifulladt a téma(megkaptam tulajdonképpen a választ az igaz, de olyan off topicosan). Természetesen tisztába vagyok vele hogy egy nem "szakmabeli" nem igazán kihívás a rutinosoknak, hozzáértőknek, de ha valóban a népszerűsítés a cél, akkor néha le kell ereszkedni a magamfajtához.Kicsit úgy éreztem mintha "rendezzük le gyorsan hátha elhallgat" szitu lett volna.Egy szó mint száz ami hiányzik, az egy színvonalas fórum, sok témával amiben hazánk elismert szakáértői(tibetológusok, orientológusok, filozófusok) is megszólalnak, válaszolnak az esetleges kérdésekre vagy témát indítanak.
Szia, BZsolti!
Te vagy az emberünk, a Fehér Holló a Nagy Magyar Buddhista Pusztaságban :), aki érdeklődik és kérdez(ne).
Kérdezz nyugodtan, igyekszünk válaszolni. Ha nem tudunk, meg tudjuk kérdezni a neves tibetológusokat, buddhológusokat, orientalistákat. (Arra nem tudjuk rávenni őket, h fórumozzanak, blogoljanak stb. Kísérleteztünk vele, nem ment.)
Üdv!
hajovonta!
Arra kívántam utalni, hogy Eka nem átlagember volt, hanem szerzetes, aki életét a Buddhadharmának szentelte. Ez azért nem kis különbség! Az meg a további része, hogy nem egy sima szerzetes volt, hanem nagyon is képzett.
Másrészt igazad van, Eka és az "átlagember" is keres valamit a tanításban. Eka a Dharmáért feladta világi életét, a megvilágosodásért pedig még a karját is levágta. Az "átlagember" némi időt és pénzt szán a buddhizmusra, ami rendjén is való.
BZsolti!
Üdv köztünk. Ahogy Roni mondta, küldd a kérdéseket, megjegyzéseket, meg ami jól esik. :)
Nos itt repül az első:
Nágárdzsuna írja:
"Semminek , ami függő módon keletkezik, nincs megszűnése, nincs létrejötte, nincs megsemmisülése, nincs folyamatossága, nincs eljövetele, nincs távozása, nincs különfélessége, nincs azonossága, mentes az önvaló és a dualitás illúziójától és nyugalomban van."
Jó szemléltetés-e erre mondjuk egy szín léte? Mondjuk a kék kéksége? Mert amíg a feltételek nem teljesülnek (nem érzékeljük)nem létezik, színvaknak sosem létezett. Abszolút keletkezéséről sem beszélhetünk, mert nem mondhatjuk hogy az ősrobbanából keletkezett, mert nem volt megnyilvánulási tere(tudat).
Ha kipusztul minden színérzékelő lény ,akkor sem mondhatjuk hogy a kékség megsemmisült mert az értelmetlen lenne. Tehát nincs szubsztanciája ,nem mondhatjuk hogy keletkezik, pusztul legalábbis mint egy tárgy , amíg nem nyilvánul meg dualitása sincs, viszont megnyívánulhat ha a körülményeg összejönnek .
Persze azt látom hogy azért sántít a dolog pl.a "nincs azonossága".
Bár, amíg nem nyilvánul meg addig tulajdonképpen az nincs.
A függő keletkezés lényege, hogy nincs a kéknek kéksége. :) Vagy egyszerűbben mondva, nem létezik olyan, hogy kék.
Kék nem létezik, mert mindig csak valamiről mondjuk azt, hogy kék színű. De az sem igaz, hogy nem létezik, különben hogy lennének kék dolgok? Tehát egy kék bögre esetében a bögréről nem leválasztható a kék, sem a kékről a bögre. Azt mondjuk, hogy egy kék bögrében és egy kék autóban a közös az, hogy mindkettő kék. De bár azt mondjuk ezzel, hogy a kékek azonosak, ehhez az kéne, hogy létezzen a bögrétől és az autótól is függetlenül kék, ami ugye nincs. Ekkor azt gondolhatjuk, a kékek különbözőek, de akkor hogyan is mondhatnánk azt, hogy mindkettő kék?
Nem mondhatjuk azt sem, hogy a kék valamikor létrejött, mert akkor olyanból kellett létrejöjjön, ami nem kék. Ha létrejöhetne kék olyanból, ami nem kék, akkor az asztalból is lehetne kolbász. De azt sem állíthatjuk, hogy a kék kékből jött létre, mert akkor már eleve létezett, vagyis nem kellett létrejönnie. Avagy asztalból nem faragunk asztalt. Szintúgy az sem igaz, hogy a kék valamikor megszűnik, mert ezzel azt állítanánk, hogy a kolbász öngyilkos lett, vagyis egy létező dolog egyszer csak eltűnne a létezésből, s ennyivel bármi bármikor eltűnhetne.
Ez így követhető volt?
BZsolti: Még illusztráció: kék (és lásd még a bal oldali menüt). A megnevezések egyszerre jelölnek egyedi dolgokat (példány, specimen) és kategóriát. A kategória határa mindig önkényesen (kontextusfüggően) húzható meg. A "türkiz" pl. kék vagy zöld? Ill. van az, amit te is feszegetsz, h létezik-e a kategória, ha nincs belőle példány. Szóval, sztem jól látod a problémát, még a kontextusfüggőséget lenne érdemes mellé tenni. Vagyis, h nemcsak a kategórianév írja le az egyedi dolgot, hanem az egyedi dolog éppen aktuális környezete is meghatározza, h milyen kategóriába kerül.
Még egy nézőpont. Talán érdemes Nágárdzsunát úgy olvasni, h bármit ír, elé képzeled azt, h "tegyük fel, hogy...". Mint egy matematikai példában. Tehát, h nem az a kiindulás, h "így működik a világ", hanem, h "szemben mindazzal, ahogy a világot érzékeljük, tételezzünk fel egy olyan esetet, hogy...". Ez lehet, h eretnek nézet, és a srácok itt elharapják a nyakamat :), de számomra így értelmes, amit Nágárdzsuna csinál (különben nekem logikai/nyelvi "zsonglőrködés" lesz belőle).
Üdv!
BZsolti, inkább feszegesd Te a témát, megy az, itt meg majd segítenek. Már persze, ha hiszel abban, hogy vagy Te, van Más és van segítség.
Milaba!
Én még azon a szinten vagyok hogy azt hiszem hogy van segítség .
Ezt arra is alapozom ,hogy a történelmi nagy buddhisták jókat tudtak vitatkozni.:-)
Astus:
Ha azt mondanám hogy tudtalak követni akkor hazudnék.
Az oké hogy a kéknek nincs kéksége,
nem is abszolút értelemben értettem ,hanem mint mindennapi tudatunk számára létezőt.
Azaz, bár azt mondhatjuk hogy látom hogy "van" mégsem rendelkezik olyan tulajdonságokkal mint amit egy mezei szubsztancia .
Mivel a mindennapi valóság tárgyai ezen a szinten létezők, akkor is ,ha olyan tulajdonságok csoportjai amik a kék kékségéhez hasonlóan nem rendelkeznek valódi független léttel. Tehát a kék bögre kéksége keménysége tömege,simasága mind olyan tulajdonságok amik- bár önmagukban nem léteznek- mégiscsak létező szubsztancia illúzióját keltik.
Miért?
pl.Amikor álmodok és álmomban megfogom a kék bögrét, ami rendelkezik az összes tulajdonsággal amivel éber állapotom bögréje is rendelkezik, akkor van-e közöttük lényegbeli azonosság? Ha nincs miért nincs, ha van, miért van?
Itt most nem abszolút értelemben értem a "lényegbelit", mert a buddhizmus szerint illúzió mind kettő, hanem egy szinttel "lejjebb".
Magyarán illúzióbb-e az egyik a másiknál. :-)
Ahogy Roni megjegyezte, Nágárdzsuna logikai és nyelvi bűvészkedést hajt végre (magas fokon). De lehet egyszerűbben is megközelíteni, ha valaki nem kíván érvek tengerébe merülni.
Mint te is mondtad, a kék a tudatban létezik, s tűnik valódi létezőnek. Ez a mi fogalmi valóságunk, amikor a neveket és képzeteket valódinak hisszük, mert a valódiság benyomását keltik, illetve mint ami utal valami ténylegesen létezőre. Ha meg leleplezzük, hogy ez csak egy szó, hogy "kék", s egy képzet az elmében, akkor világossá válik, nem létezik amúgy kék.
Tehát minden csak fogalmi módon létezik, s azon túl nem. Vagy mondhatjuk úgy, hogy minden tudatiként létezik csupán. S ez a látszólagos lét, a káprázat, az álomszerű valóság.
Arról beszélgettek ezek a jóemberek anno ilyen mívesen, hogy ne higgy az elmédnek. Miért? Mert az elmédben tárolt hajlamok szűrőjén látod a világot és lehet, hogy az nem igaz, vagy nem úgy igaz, ahogy eddig hitted.
Ha a buddhista logika keretén belül marad a magyarázó, akkor hogy ne tévedjen nagyon fura válaszokat kellett adnia. A logika eddig tud elmenni, mert ahová igyekszik oda a logika nem hatolhat be, csak leírhatja azt, mivel maga is elmeszülemény. Aztán ezt jól agyon lehet magyarázni és semmi sem változott.
Azért nem, mert a valódi kérdés nem ez, hanem: van-e a szűrt világ előtt egy szűretlen világ és ha van, akkor az miért nem tapasztalható???
Miért nem látod a valódi kéket?
Roni, hogy kell linkelni?
Hú Milaba!
Írod:
A logika eddig tud elmenni, mert ahová igyekszik oda a logika nem hatolhat be, csak leírhatja azt, mivel maga is elmeszülemény."
Én, egy bizonyos fórumon valami hasonlót írtam egyszer-kétszer és a tulajtól ne tudd meg mit kaptam a fejemre. Voltam én minden csak rendes ember nem. :-(
Milaba! Ahogy írod, az elme megformálja a valóságot, mint ahogy azt itteni utolsó bejegyzésemben írtam (Mindenható elme). S akkor vannak, akik azt gondolják, hogy mindezeken túl létezik egy valódi világ, egy valódi kék. A buddhizmusban pedig arról van szó, hogy csak látszólagosan van kék, s nincs semmiféle valódi világ mindemögött. Ameddig egy túlsó világot keresünk, nem látjuk az ittenit, s ameddig az ittenit valódinak gondoljuk, nem ismerjük fel látszólagosságát. Erről lásd "A végső igazság" címet viselő bejegyzésemet: http://dharma.blog.hu/2009/04/10/a_vegso_igazsag
BZsolti, szerencsére nem függsz TE senki véleményétől sem, aki meg azt hiszi rólad, Ő maga a függő, feltehetően a saját véleményétől...
Nem annyira érdekes itt, de hátha hasznos: ez szinte mindig gyermekkori túl, vagy alig dícsérésből (az eredménytől függősítés szocializációs folyamatából) származó teljesítménykényszer és identitászavar. A fura, hogy majdnem mindig együtt jár a "valami elől meneküléssel".
Kompenzációnak hívják.
Hogy magunkról beszéljünk csak, a blogolók nagy része "menekülésre az embert kívánó feladatok elől" célra használja az internet "láthatatlanságába vésző látszólagos sikerességét"
Magyarul: kompenzációra.
Játék ez, még az idézetek és kínai karakterek ellenére is, hiszen mit is tudhatnánk meg mástól önmagunkról?
Kedvenc kabaré jelenetemben ez úgy hangzik el: Normális??? :)
Tegnap előtt olvastam: A világ tetején-t 1934-es kiadásban. Régen még megnyugodtam volna tőle, de ma már nem érdekel. Más is ki merte mondani: a Buddha látva, hogy felismerése mélységét kevesen értenék, helyette a Négy Nemes Igazságot tanította.
Astus. Buli van... Nekem kicsit mást jelent, bár majdnem ugyanazt mondtad. Minden a megnevezése tekintetében üres. A kék látszólagossága nem azt jelenti, hogy nem valódi a kék, hanem azt, hogy nincs végső kékség. A bögre látszólagossága nem azt jelenti, hogy nincs bögre, hanem hogy nincs végső bögre. Mi van akkor? Csak a látszólagosságba kapaszkodni tudó, önmagát nagy ÉN-ként önmgélni akaró uralatlan vágy van.
Majd koccintunk erre egyszer.
így láttam ezt anno:
http://pillangoszarnyfestekpor.buddhapest.hu/2009/05/vegso-igazsag.html
Milaba (+ mindenki, aki kattintható linket akar): ÍGY.
Yoscha
Majd én megmondom a frankót:) kedves, ne elégedetlenkedj a látogatók vagy olyasmik számát illetően mert az szenvedés és egyébként is relatív hogy mi a kevés, harmadrészt van olyan buddhizmus is, ami nem állandóan másokat akar megmenteni vagy mit csinálni, bár nagyon derék ha úgy látom.
Köszönöm Roni.
Megjegyzés küldése