tag:blogger.com,1999:blog-8238812598994012351.post9048307993434172335..comments2009-03-17T10:54:13.656+01:00Yoschanoreply@blogger.comBlogger12125tag:blogger.com,1999:blog-8238812598994012351.post-30518781578830399062009-03-17T10:54:00.000+01:002009-03-17T10:54:00.000+01:00Az üveghegyen is túl...<BR/>De az is lehet, hogy az Öreg csupán hús-vér emberekkel beszélte meg a bajaikat, őket világosította fel, miként ég el minden amit csak az ember képes meggyújtani. Nem csak a tárgyak, Önmaga az ember esszenciája is elég saját maga által rakott tűzben.<BR/>Minden pillanatban ennek a máglyának a tüzelőjét hordjuk saját magunk alá. Most is...<BR/><BR/>Elbizonytalanítottalak?<BR/>Tedd fel az élet nagy kérdését: <BR/>Mi marad a hamuban? Mond meg!<BR/><BR/><BR/>nem rakni a tüzet - megvilágosodás<BR/><BR/>égve tartani és másoknak felmutatni a "helyzet" paradoxságát - bódhiszattva út és megvilágosodás<BR/><BR/>Csak égetni és nem gondolni semmire - balga élet és a végén még néha így is sikerülhet<BR/><BR/>akár ellobbanását élni, akár még jobban feltüzelni - mindezt látva, tapasztalva - bölcs élet és megvilágosodás <BR/><BR/><BR/>Nem akarok egyszerűsítésekbe bocsátkozni, de talán jól jön ide az a keresztény teológiából származó (így soha ki nem mondott) gondolat: figyelmes légy (Isten felé), a saját tüzed nehogy elhomályosítsa a Szentlélek (((tudásának tapasztalásának))) tüzét.Milabahttp://www.blogger.com/profile/10771640124236841461noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-8238812598994012351.post-50183794355985256262009-03-16T22:12:00.000+01:002009-03-16T22:12:00.000+01:00Szia Roni!<BR/><BR/>A tűzbeszéd - kerékforgató kapcsolatán még gondolkodnom kell.<BR/><BR/><BR/>Ugyanakkor én eléggé meg vagyok győződve arról, hogy a ragaszkodás, (a mulandóság, az éntelenség nem ismerete, átérzése) a szenvedés.<BR/><BR/><BR/>Egyik kedvencem ebben a témában <A HREF="http://a-buddha-ujja.wikidot.com/szutta:mn-121-fr" REL="nofollow">Az ürességről szóló rövidebb tanítóbeszéd</A> melynek végén Buddha is bevallja, hogy <I>"Már csak egy kicsi zavaró körülmény van jelen: ami a hat érzék-tartománnyal kapcsolatos, ami épp ettől a testtől, és az élettől mint feltételétől függ."</I><BR/>Ez hihetetlenül bátor mondás, mert nem próbálja "parasztvakítani" a többieket valami földön túlival, hanem meghúzza a határokat. Na ettől Nagy Tanító nekem az Öreg.Yoschahttp://www.blogger.com/profile/04914063633092473581noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-8238812598994012351.post-89623375268779976752009-03-15T23:30:00.000+01:002009-03-15T23:30:00.000+01:00Szia, Yoscha!<BR/><BR/>Abszolút egyetértek azzal, h nézzük meg a szövegeket a lehető legtöbb nézőpontból. Ami nekem itt magától értetődő lenne, az annak megvizsgálása, h a Tűzbeszéd "mondanivalója" (érzékszervi észlelés "lángokban állása") hogyan hozható össze azzal, h a Buddha szerint a szenvedés (dukkha) sok minden (öregség, betegség...), de végső soron a ragaszkodás 5 halmaza. Mondhatjuk azt, h a szenvedés megléte a ragaszkodás megléte? Vagy már a tapasztalás egy korábbi szintjén megjelenik a szenvedés? Esetleg maga az észlelés/érzékelés is tartalmaz vmilyen ragaszkodást?<BR/><BR/>Lehet, h mást más érdekel ebből. Engem ez. :)<BR/><BR/>Üdv!<BR/><BR/>R.<BR/><BR/>U.i.: <A HREF="http://www.accesstoinsight.org/lib/authors/nanamoli/wheel017.html" REL="nofollow">EZT</A> találtam. (Three Cardinal Discourses of the Buddha by Ñanamoli Thera)Ronihttp://www.blogger.com/profile/04364173520914999012noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-8238812598994012351.post-41249019010364885982009-03-15T20:35:00.000+01:002009-03-15T20:35:00.000+01:00Tévedés ne essék a tűzbeszéd nem véletlenül Buddha egyik leghíresebb beszéde, mert (ellentétben sok egyéb szöveggel) már irodalmi mélységeket is mutat, és igen sokrétűen elemezhető. Nekem is az egyik kedvencem. (Mondom nem véletlenül.)<BR/><BR/>Viszont próbálom a szövegek mögött megkeresni az embert is aki mondta, ami nem egyszerű, mert Buddha = Dharma és Dharma = Buddha.<BR/><BR/>A nyugati gondolkodás sajátja a kívülállóság, a szövegek profán értelmezése is. Ezek gyakran spirituálisan nem adnak pluszt a korpuszhoz. Viszont a különböző nézőpontok mégis generálhatnak új gondolatokat.<BR/>A buddhai tan alapvetően nem a hitre, a feltétlen elfogadásra, hanem az önálló végiggondolásra, elemzésre épül. Így elfogadom, hogy a tűzbeszéd általam javasolt profán értelmezése nem kanonikus. Viszont nem látok benne semmi olyat, mely megkérdőjelezné a szöveg tartalmát, vagy végső mondanivalóját.<BR/><BR/>Egy szemtelen ötlet csupán (ami hozzá még nem is a sajátom) viszont annyit megér, hogy legalább öt percig végiggondoljuk a hozzá fűződő viszonyunkat.<BR/><BR/>Ki volt Buddha az ember?<BR/>Mik motiválták?<BR/>Vajon tényleg csak annyi volt az élete, ami fennmaradt a szövegekben?Yoschahttp://www.blogger.com/profile/04914063633092473581noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-8238812598994012351.post-73046628838432255692009-03-15T14:33:00.000+01:002009-03-15T14:33:00.000+01:00Yoscha!<BR/><BR/>A Buddha tanítása 2 nagy metaforán alapszik, az egyik a tűz-kialvás, a másik az út és annak bejárása.<BR/><BR/>Én sem húznám le a <A HREF="http://a-buddha-ujja.wikidot.com/szutta:sn-35-28-vj" REL="nofollow">Tűzbeszéd</A>et arra a szintre, h "pozicionáljuk gyorsan, ügyesen a terméket". :) Esetleg érdemes lenne megnézni, miben hasonlít Tan kerekét megforgató beszédre, hogyan hozható össze a 2 rendszer.<BR/><BR/>Üdv!<BR/><BR/>R.Ronihttp://www.blogger.com/profile/04364173520914999012noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-8238812598994012351.post-92088491514993580332009-03-15T14:24:00.000+01:002009-03-15T14:24:00.000+01:00Szatori!<BR/><BR/>Megírod, h mit ír a szótárad a dukkha/duḥkha etimológiájáról? <BR/><BR/>(Én is más értelmezést ismerek, a tűz szimbolikája ott jön be a képbe, h a khandha/skandha nemcsak halmot jelent, hanem tüzelőt is. Tehát azért hasonlít a tűzhöz a szenvedés, mert a ragaszkodás 5 halmaza az, ami "lángban áll".)<BR/><BR/>Üdv!<BR/><BR/>R.Ronihttp://www.blogger.com/profile/04364173520914999012noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-8238812598994012351.post-50208254254647316692009-02-23T22:29:00.000+01:002009-02-23T22:29:00.000+01:00Szerintem Buddha, mikor tanítani kezdett, csupán egy volt a számtalan hasonló elvet képviselő "mester" közül. Akik egymás elől próbálták elhalászni a tanítványokat - sok "megtérés szöveg" olvasható erről a Páli Kánonban. (Milyen más tanítók, tanítványok és komplett csoportok tértek be hozzá.)<BR/>Nincs is ezzel semmi baj. Buddha nem véletlenül nem a bódhi fa alatt ülve élte le az életét. <BR/>Úgy döntött, hgoy tanítványokat szerez, hogy másokkal is megossza azt, amire rájött.<BR/><BR/>Szóval egyáltalán nem fanyar vicc amit írtam.<BR/><BR/><BR/>Más.<BR/><A HREF="http://a-buddha-ujja.wikidot.com/szutta:sn-56-11-fp" REL="nofollow">A Tan kerekét forgásba hozó tanítóbeszéd</A>et nem szabad összekeverni a Tűzbeszéddel. Mivel a Tűzbeszéd későbbi, (bár Buddha tanítói pályájának legkorábbi szakaszából való) mégsem abban fejti ki a tanításai eszenciáját.<BR/><BR/><BR/>Megint más.<BR/>A Páli és szanszkrit között valóban sok a hasonlóság, ugyanakkor a két nyelv közötti különbségek évszázados parttalan filozófiai vitákat is generáltak. Elég csak a szammuti / szamvrti "fordításra" gondolni.<BR/>Mivel én tényleg nem ismerem egyik nyelvet sem, ezét rajtam egy szótár sem segít. Viszont azok, akik szaktudásában megbízom, a dukkhát etimológiailag a kimozdultság, egész konkrétan a kocsi tengelyének kimozdultságához kötötték, mely ha nem középen van (azaz kimozdult) akkor minden fordulatnál üt egyet ami szenvedés.<BR/>Ajánlom figyelmedbe ezt a <A HREF="http://www.indianetzone.com/6/dukkha_(sorrow).htm" REL="nofollow">linket</A>.Yoschahttp://www.blogger.com/profile/04914063633092473581noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-8238812598994012351.post-23477877743008448992009-02-23T20:19:00.000+01:002009-02-23T20:19:00.000+01:00hm, "a guru, akinek sürgősen tanítványokra volt szüksége"... - remélem, ezt most nem komnolyan, hanem valami fanyar viccből írtad arról a beszédről, amit évezredek óta a tan kerekének megforgatásaként tisztelnek... :)<BR/><BR/>másrészt elég érdekes a buddhával kapcsolatos szövegösszefüggésben arról írni, hogy "ügyes beszéddel (...) akarta magához csábítani", ami ugye elég érdekes szóösszetétel, ismerve a buddhizmus alaptanításait... :))<BR/><BR/>ami meg a du-duhkha szanszkrit szavakat illeti: amit írtam nem vélemény kérdése, hanem ténykérdés: ádám béla, szanszkrit-magyar nagyszótár, 431. oldal, és az ezen az oldalon olvasható szócikkek elég nyomós bizonyítékként szolgálnak számomra.<BR/>...bárki utánanézhet kb. 4 másodperc alatt... a pálihoz nem értek, de mivel az a szanszkrit egy mellékága, gondolom ott is ugyanez a helyzet, nagyjából úgy, mint a latin és az olasz nyelvek esetében is...Szatorihttp://www.blogger.com/profile/05936734176083560128noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-8238812598994012351.post-91217023535791271192009-02-22T12:55:00.000+01:002009-02-22T12:55:00.000+01:00Szerintem a Tűzbeszéd magyarázata annyi, hogy a Buddhának a fiatal épp csak tanítói pályára lépett gurunak sürgősen szüksége volt tanítványokra. Ezért az elszántságban és filozófiai nézetekben is közel álló tűzimádókat egy ügyes beszéddel kollektíven akarta magához csábítani. (Sikerrel.)<BR/><BR/>Emellett, én kételkedem a dukkha ezen etimológiai értelmezésében, de nincs meg a kellő páli tudásom, hogy vitába szálljak Veled.<BR/><BR/>Talán Roni megoldhatná a kérdést. :)Yoschahttp://www.blogger.com/profile/04914063633092473581noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-8238812598994012351.post-3659661219179366592009-02-22T08:39:00.000+01:002009-02-22T08:39:00.000+01:00PS:<BR/>Bocs, a lényeget elfelejtettem (öregszem?): a "duhkha" ("szenvedés, kín") kifejezés "du" előtagja azt jelenti: "égni". Ez, azt hiszem, sokmindent megmagyaráz, pl. tűzbeszéd, függő keletkezés, stb.... :)Szatorihttp://www.blogger.com/profile/05936734176083560128noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-8238812598994012351.post-30044653040616318522009-02-21T17:13:00.000+01:002009-02-21T17:13:00.000+01:00Egyet értek a poszttal. Nekem még annyi jutott eszembe annak kapcsán, hogy az éberség oszlopai (smrti-yupa-sthana) és a kereszt (pesztaurosz) terminusai egyaránt egy egyetemes, szimbolikus oszlopra utalnak, mely nem más, mint a megfékezett, önuralt tudatállapot ikonográfiai képe. A meditációban (fa alatt!) ülő Buddha és Krisztus a kereszten eredetileg ugyanazt a metafizikai állapotot szimbolizálják. Eredetileg tehát éppen hogy nem a szenvedést, hanem annak önuralt, világfeletti legyőzését tanúsítják (még a csontsoványra fogyott aszketikus Buddhaábrázolások is). Az más lapra tartozik, hogy ma szinte egyik szimbólum igazi jelentéstartalmával sincsenek tisztában az emberek, sem a hivatásos papok, sem a hivatásos tanítók, hanem be lettek takarva mindenféle legendás és eltorzított, mindenki által sztereotípiákként elfogadott tévhitekkel... Az emberek ma képtelenek szimbólumokban gondolkodni - és azokon keresztül egy magasabb valóságot látni.Szatorihttp://www.blogger.com/profile/05936734176083560128noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-8238812598994012351.post-27835145916600943782009-02-20T08:23:00.000+01:002009-02-20T08:23:00.000+01:00:)zshttp://www.blogger.com/profile/01471502409727910215noreply@blogger.com