tag:blogger.com,1999:blog-8238812598994012351.post7218250454994426466..comments2009-01-19T18:35:43.176+01:00Yoschanoreply@blogger.comBlogger3125tag:blogger.com,1999:blog-8238812598994012351.post-74859782083597547212009-01-19T18:35:00.000+01:002009-01-19T18:35:00.000+01:00Üdv!<BR/><BR/>Nagyon hasznos a blogod (blogotok), semmi baj nincs a benne foglaltakkal, sőt, szerintem hiánypótló adalékokat tartalmaz a magyarországi buddhizmus számára (ahogyan a "Buddha Ujja" is): remélem, mielőbb újabb és újabb bejegyzések születnek... <BR/><BR/>Kíváncsian várom őket.<BR/><BR/>Hiszen mindannyian "nézőpontok" vagyunk.<BR/>:)<BR/><BR/>Köszönet és béke.<BR/>A.P.Szatorihttp://www.blogger.com/profile/05936734176083560128noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-8238812598994012351.post-24532858518416852152009-01-08T20:40:00.000+01:002009-01-08T20:40:00.000+01:00Egyetértek veled. <BR/><BR/>A buddhai tanításnak (amiként minden mély tanításnak is) több síkja van, és valóban nem minden oldalról vizsgáltam meg a témát. Szösszeneteimet eleve témafelvetésnek szántam, melyek talán segítenek végiggondolni pár kérdést. <BR/><BR/>Megnézem mire jutok a Te nézőpontoddal.Yoschahttp://www.blogger.com/profile/04914063633092473581noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-8238812598994012351.post-17984564002135995162009-01-08T16:18:00.000+01:002009-01-08T16:18:00.000+01:00Ahimsa (kb. ahimszá): szanszkrit szó, jenetése "ártatlanság".<BR/><BR/>Értelmezése kétféle, különbségüket nevezhetjük "exoterikusnak" és "ezoterikusnak" is: <BR/><BR/>1) Nem ártani morálisan és fizikailag valakinek/valaminek (pl. nem ölöm meg, nem verem meg, nem bántom, nem eszem meg stb.): ez az exoterikus, világi, hétköznapi tartalom, mely legtöbbször az önuralom hiányából és a természettörvények megértésnek képtelenségből fakad. Ezt az értelmezést a valóságnak megfelelően elhibázott alapállás (metafizikai tudatlanság) jellemzi, mely azt takarja, hogy az alany önmagára mint cselekvőre, a jelenségekre pedig mint tőle független tárgyakra (=elszenvedőkre) tekint. A második, vertikális, magasabb rendű és doktrínális értelmezés a következő: <BR/><BR/>2) Az ezoterikus értelmezés szerint az ártatlanság egyfajta metafizikai tudás, mely magában foglalja a cselekvő alany ontológiai, tükörszimmetrikus kettősségét, valamint azt, hogy ugyanez vonatkozik az élőlények és személyek virtuális sokáságára is: ez az ontológiai tükörszimmetria azt jelenti, hogy a cselekvő alany egyfelől létezik, másfelől nem, létezik és nem is, illetve sem létezik, sem nem-létezik: lényegét tekintve üres és (ha birtokolja a helyes szemléletet) eleve nem-cselekvőként tekint "magára", mint tudati megnyilvánultságra (pl. "ez nem én vagyok, ez nem az én Énem"), tehát nem jelenthető ki egyértelműen, hogy "elszenvedhetne" vagy "megcselekedhetne" bármit is.<BR/><BR/>A 2)-ik, "ezoterikus" értelmezés nélkül nem lehet valójában megérteni sem a Buddha Dharmát (az énnélküliséget és a tudat-tant), sem a Bhagavad-Gíta doktrínáját (mely azt tanítja, hogy csak a tudatlan tekinti magát cselekvőnek), sem az Újszövetség belső üzenetét (ami szintén arra tanít, hogy tagadjuk meg - látszólagos - magunkat).<BR/>És ahogy látom, ennek az értelmezésnek a hiányában teljesen zavaros, értelmetlen és ellentmondásos lesz a karma ("sors, tett, cselekvés") fogalma is, melyet korántsem egy jószándék vagy egy rossz szándék tart működésben, hanem a tudatlanság.Szatorihttp://www.blogger.com/profile/05936734176083560128noreply@blogger.com