Comments on Buddhapest: A filozófia buddhista értékelése

Astus: Buddhavacsana. Üdv! A Grammatikanáci...

2010-02-27T10:49:22.918+01:00

Astus: Buddhavacsana. Üdv! A Grammatikanáci :)

Csak most vettem észre, hogy itt közben hozzászólá...

2010-02-26T23:30:39.996+01:00

Csak most vettem észre, hogy itt közben hozzászólások születtek. :)

Én a magam részéről inkább "buddhista teológiáról" beszélnék, s ebbe a kategóriába esnek mindazok a szövegek, amiket nem a Buddha tanított (nem történelmileg értve, hanem mint Buddhavácsana, amibe beletartoznak a mahájána szútrák és tantrák is), hanem tanítványoktól születtek, mint kommentárok, vagy önálló értekezések (sásztra), de még a meditációs kézikönyvek is ide tartoznak.

Lehet, ez a tanáraimnak köszönhető, de nekem úgy tűnik, a nyugati filozófiában is van gyakorlati rész, magának a filozófusnak a személyes tapasztalata a világról, amit aztán rendszerbe tesz és megfogalmaz. Tehát ily módon a filozófia az a tapasztaltakra történő reflexió. Ez igaz Platónra, Descartesra és Husserlre is. A kurrens tudománynak is vannak hatásai a filozófiára, kezdve a pozitivistákkal a fizikalistákon át a tudatfilozófiáig. De még olyan is van, hogy tudományfilozófia.

Roni: ezt a puszta légvárépítést azért kapásból cá...

2010-02-24T10:17:40.519+01:00

Roni: ezt a puszta légvárépítést azért kapásból cáfolná mondjuk egyfelől a marxizmus és annak gyakorlati folyományai, másfelől akár a politikai filozófia több irányzata, melyek azért alapvetően meghatározzák a nyugati demokratikus berendezkedés bizonyos elemeit. Tehát azt nem merném egyértelműen kijelenteni, hogy puszta légvárépítés.

A "megfigyelések eredményei és azok hatása". Kicsit vulgáris példával élve, én nem látom, hogy a XX. század természettudományos-technikai eredményei paradigmatikus változást, vagy akár érdemi filozófiai reflexiót váltottak volna ki a mainstream nyugati filozófiában. Talán McLuhan említhető a témához bármilyen szinten is kapcsolódó nagyobb formátumú gondolkodóként, de (lehet hogy csak az én tájékozatlanságom miatt) nekem még nincs meg az "érdemi" reflexió Einsteinre vagy a kvantummechanikára. Ezek a témák mintha megmaradtak volna a szaktudományok keretein belül (és mintha a filozófia is vonakodna bármi kézzelfoghatóra reflektálni, és mintha maguk a szaktudományok sem feltétlenül örvendeznének az esetleges reflexióknak).

Az "igazít-e a filozófus az elméleten a tapasztalatok tükrében"... pl a kortárs politikai filozófusok némileg igen. (Marx nyilván nem fogja már kommentálni a gyakorlatba átültetett marxizmust.) De például mi a "tapasztalata" a hermeneutikának?

A buddhista filozófia? Szerintem amit Astus csinál, az az. ;-)

Közben újraolvastam Astus bejegyzését is, hogy kicsit kontextusban maradjunk. Végül is a konklúzióval ("A filozófia szellemiségében közel áll a buddhizmushoz, mert rugalmasságot, szabadságot és tisztánlátást követel meg. A filozófia a kérdező, nyitott elme birodalma, ami nem elégszik meg a bevett magyarázatokkal, hanem mindig talál egy újabb nézőpontot, ahonnan még nem vizsgálták") nem tudok vitatkozni. (Az már nyilván esetleges, hogy valakinek a filozófia képzésében mennyire hangsúlyos Szókratész, vagy mennyire nem.)

Béka: Ja, a 2. mondatban vagy az "egy"...

2010-02-24T07:27:13.353+01:00

Béka:

Ja, a 2. mondatban vagy az "egy" vagy az "az" fölösleges. És kb. úgy tudom egyszerűsíteni, amit mondtál, h "a nyugati filozófia légvárépítés, elméletek sokasága, a keleti praktikus, a gyakorlatba átültethető".

Ezt a nyugati filóra vonatkozó állításodat nem értem még mindig: "hogy a megfigyelések eredményei hatással legyenek arra, hogy milyen elméletek születnek a tapasztalat és a tudás viszonyáról, az már-már szentségtörés".

Egy adott filozófus nem igazít az elméletén a tapasztalatok függvényében? a filozófusok/gondolkodó emberek nem reflektálnak a saját tapasztalatuk függvényében a korábbi filozófiai elméletekre?

Béka + Astus:

Mit tekintetek buddhista filozófiának?

Roni: Az első kérdésre nem tudok hirtelen mit mon...

2010-02-23T23:25:01.230+01:00

Roni:

Az első kérdésre nem tudok hirtelen mit mondani. Melyik elméletből? Mi célból alkalmazni? Elég sok nyugati gondolkodó akadt, akinek az elméletét alkalmazni is próbálták.

Lehet, hogy van egy kis fogalmi félrecsúszás. Én astus bejegyzésének olvasása közben a filozófia alatt a filozofálás nyugati hagyományát és a körülötte kialakult diskurzust (és/vagy annak a történetét) értettem, és ebben az értelemben próbáltam meg vonatkoztatni is a buddhizmushoz. A fenti kérdésedet viszont nem tudom értelmezni erre a diskurzusra vonatkozóan...

A kérdés második felét illetően: a buddhista filozófiát itt úgy érted, hogy elválasztva a buddhista tanításoktól? Mint puszta spekulációt?

Béka: Aha, érteni vélem az álláspontodat. Mi lenne...

2010-02-23T22:55:26.613+01:00

Béka: Aha, érteni vélem az álláspontodat. Mi lenne az egy nyugati filozófiai elméletből alkalmazandó/alkalmazható? Mi az, amit alkalmaznak a buddhista filozófiából és hogyan?

Roni: Például (egy szemszögből) abban az értelemb...

2010-02-23T22:23:36.594+01:00

Roni:

Például (egy szemszögből) abban az értelemben, hogy a buddhista gyakorlás során szerzett tapasztalatok visszacsatolódnak a buddhista filozófiához/teológiához/teóriához (whatever), úgymond (nem a legjobb kifejezés) "igazolják" azt.

A nyugati filozófiában elméletek születnek a tapasztalat és a tudás viszonyáról, az empirikus tudományok a saját maguk zárt rendszereiben használják a megfigyelések eredményeit, de hogy a megfigyelések eredményei hatással legyenek arra, hogy milyen elméletek születnek a tapasztalat és a tudás viszonyáról, az már-már szentségtörés (kis túlzással).

Vagyis... akkor is áll a kérdés, ha az előbbi bejegyzésemet úgy olvasod, hogy "a buddhista értelemben vett tapasztalást nem alkalmazza módszerként"? (Vs. "a tapasztalást nem alkalmazzák módszerként buddhista értelemben").

Béka: Mit értesz az alatt, h a tapasztalást nem al...

2010-02-23T18:45:43.909+01:00

Béka: Mit értesz az alatt, h a tapasztalást nem alkalmazzák módszerként buddhista értelemben? Mi lenne itt a "buddhista értelem"?

Talán csak annyit tennék hozzá (részben azért, mer...

2010-02-23T14:38:54.089+01:00

Talán csak annyit tennék hozzá (részben azért, mert csak a filozófia-tudomány-teológia viszonyának tisztázására rámegy a nyugati filozófiatörténet kb negyede, ha nem több), hogy azért az általad említett, objektivásra törekvő tudományfelfogás is inkább csak egy -- nevezzük pozitivistának a szó legtágabb értelmében -- tudományfelfogás. Hasonlóképpen, a filozófiát is közelítették már meg nyugati filozófusok művészetként, de politikaként is (l. Rorty).

Amiben én felfedezni vélném a kritikus különbséget a nyugati filozófia (bármi is legyen az) és a buddhizmus (bármi is legyen az) között, az az, hogy az előbbi teljes egészében kizárja az utóbbi tapasztalati megközelítését a vizsgálódásból. Ebben az összefüggésben az empirikus filozófiát is ide merném sorolni, hiszen bár az ismeret alapjává a tapasztalatot teszi, magát a tapasztalást (a szó buddhista értelmében) nem alkalmazza módszerként.

(Esetleg az jelenthet valami kiutat a fenti általánosításból, amit Polányi ír hit és tudás viszonyáról, de ennek kifejtése további átgondolást igényel.)

Legjobbakat,
Béka

a bejegyzés érdekes témát vet fel, de nem járja el...

2010-02-22T09:04:47.393+01:00

a bejegyzés érdekes témát vet fel, de nem járja eléggé körül, mondjuk a médium lehet hogy nem is teszi lehetővé. szívesen olvasnék még további fejtegetéseket a témában.

Nekem először tetszett, de később a (magyar fordít...

2010-02-22T09:03:35.419+01:00

Nekem először tetszett, de később a (magyar fordítás) szóhasználata miatt félretettem. rendkívül zavaró számomra például a "szubsztancia" szó gyakori ismételgetése (de gyanítom, hogy az angolban is egy az egyben úgy van).

azután, mivel én inkább Nágárdzsuna-fan vagyok, kicsit taszított a "pozitív megfogalmazás". de elismerem, hogy másoknak meg pont ez tetszhet benne. :-)

Szerintem nagyon erősen a Zen hagyományokat követi...

2010-02-09T22:51:52.664+01:00

Szerintem nagyon erősen a Zen hagyományokat követi, különösen abban, ahogyan tanít. De úgy hallottam, koreaiul egészen máshogy beszélt, bár ezt ugye nem tudom sem megerősíteni, sem cáfolni. Az biztos, hogy az angolja nem épp kifinomult. Mégis, ennek ellenére el tudta mondani, ami a Zen lényegi tanításához tartozik. Ami hiányt szenved az ő esetében is, hogy elég szűkkörű az a tanítás, amit ő mondott, tehát az általánosabb buddhista alapok nem igazán merülnek fel nála. S míg ez egy buddhista hallgatóságnál nem is fontos, nyugaton nem volt meg ez a háttér.

Te milyen tanítónak látod Szung Szánt? Mert az lát...

2010-02-09T22:43:38.975+01:00

Te milyen tanítónak látod Szung Szánt? Mert az látszik, h nagyon alkalmazkodik a nyugati hallgatósághoz, aminek megvan az az előnye, h értik, de talán így elveszik vmi az "eredeti tanítás"-ból - bármit is hívjunk annak. :)