tag:blogger.com,1999:blog-8238812598994012351.post6973957302928878916..comments2009-05-12T20:39:46.494+02:00Yoschanoreply@blogger.comBlogger11125tag:blogger.com,1999:blog-8238812598994012351.post-45551752368224437602009-05-12T20:39:00.000+02:002009-05-12T20:39:00.000+02:00Teljesen igazad van.Yoschahttp://www.blogger.com/profile/04914063633092473581noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-8238812598994012351.post-30047030061551054522009-05-12T18:43:00.000+02:002009-05-12T18:43:00.000+02:00Yoscha<br /><br />Az egyetemesnek a lokális az ellentéte az unikálisnak pedig a jellegtelen, így elég nehéz a kettő közt középutat találni, nem?plumbeushttp://www.blogger.com/profile/05251227043094105242noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-8238812598994012351.post-47542194126358606222009-05-11T22:11:00.000+02:002009-05-11T22:11:00.000+02:00Azért a buddhizmus két igazságát én óvatosan kezelném.<br />Az egyértelmű, hogy beszélnek végső igazságról, de hogy a másik az a "közmegegyezésen alapuló", vagy inkább "elfedő", az attól függ, hogy a páli, vagy a szanszkrit szövegekből indulunk-e ki. És igencsak különböző értelmezéseket kapnak.Yoschahttp://www.blogger.com/profile/04914063633092473581noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-8238812598994012351.post-90905528875890408022009-05-11T19:50:00.000+02:002009-05-11T19:50:00.000+02:00Zsolt<br /><br />Középút a bibliában ami megszabadít a rabszolgaságtól/szenvedéstől II. Móz 14,16 tól ha úgy látjuk.<br /><br />nem kettőség: 1 Móz 2.17 Ézs 11,16 ha úgy látjuk.<br /><br />középút a görög kultúrában: Daidalosz és Ikarosz, Ödusszeuszt illetően Szhülla és Kharübdisz<br />magában a filozófiában is felmerült de hogy melyik iskolában most passz, továbbá van magyar népmese is róla.<br />üresség: Hérakleitosz és tanítványa, aki szerint Egyszer sem léphetsz ugyanabba a folyóba<br /><br />éntelenség és olyasmi Jézus szenvedéstörténete <br />és pl Mt 23,12 Lk 14,11<br />és a komplett szúfizmus ld. Al-Arabí Ad-Darqáwi Az emlékezés rózsakertje<br /><br />a függő keletkezés pedig úgy van jelen a nem buddhizmusban hogy itt függök ezen a blogon is :)<br /><br />A buddhizmusban az az unikális hogy két igazság van és nem kell elszállni ontológiailag, meg az hogy valami csoda folytán vannak buddhisták aki értik a buddhizmust...<br />A Biblia olyan nem hétköznapira sikerült, hogy ahhoz itt csak egy Eckhart Mester tudott jóformán hozzá szólni.plumbeushttp://www.blogger.com/profile/05251227043094105242noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-8238812598994012351.post-47143712351351438802009-04-19T21:48:00.000+02:002009-04-19T21:48:00.000+02:00Magam is úgy vélem, hogy a buddhai tanítás bizonyos aspektusai teljesen unikálisak, melyek egyetlen más vallási, filozófiai rendszerben sincsenek meg ilyen módon. (Bár ez alapján a Kereszténység, az Iszlám, és a különböző törzsi vallások is egyediek.)<br /><br />Amit én a kardinálisnak érzek.<br />1. Az önfelszabadítás doktrínája, mely nem támaszkodik Istenekre, vagy pl a Védákra, mert mindenki személyes útját írja le.<br />2. A tan átmenetisége, túlhaladhatósága. (tutaj hasonlat) Ez ami engem leginkább megragadott. Az a bátorság, amivel Buddha képes volt a saját tanítását, személyét relatívvá tenni a végső taníthatatlan meglátás elérésének érdekében. Ilyet rajta kívül csak Wittgensteinnél olvastam a Tractatus-ban (6.54 akit érdekel)Yoschahttp://www.blogger.com/profile/04914063633092473581noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-8238812598994012351.post-59018629045138961752009-04-19T19:48:00.000+02:002009-04-19T19:48:00.000+02:00Hát, lehet, nagyon más szövegeket olvastunk, de én még sehol máshol nem találkoztam azon tanításokkal, amiket felsoroltam, bárhol másutt. De ha megmondod, hol találok szöveget róla a Bibliában, a Koránban, vagy netán az Ádi Granthban, szívesen elolvasom.Zsolthttp://www.blogger.com/profile/00984329059012624220noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-8238812598994012351.post-16681149588959308212009-04-19T19:09:00.000+02:002009-04-19T19:09:00.000+02:00Üdv!<br /><br />Megleptél, mert ezek a Valóságra utaló ontológiai fogalmak - az általam elolvasott alapszövegek alapján - mind megtalálhatóak a keresztény, az iszlám, a hindu és az antik latin-görög tradíciókban egyaránt, sokszor mindenféle módosítás nélkül, azonos szóhasználattal.<br /><br />Egyébként ha pl. az üresség, az éntelenség és a középút a Valóság alaptermészetei, ami mindenütt mindig ugyanaz (hogyan is lehetne másképp?), nem is lenne logikus, hogy ezt a buddhizmuson kívül ne tapasztalta volna meg más vallás képviselője, és miután megértette azt, ne tanította volna a hallgatóinak - gondolom ezt könnyű belátni.<br />:)<br /><br />Nincs új a Nap alatt, és a Buddha is azt tanította, hogy egy "régi, ősi utat tár fel, amit a bölcsek maguktól felismernek". Bölcsek meg ugye mindenütt élnek, nem csak a "buddhisták" közt... Hisz aki bölcs, az már nem buddhista, nem keresztény, nem muszlim, nem...stb-stb. <br /><br />Hanem az, aki már ismeri Önmagát.<br /><br />BékességSzatorihttp://www.blogger.com/profile/05936734176083560128noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-8238812598994012351.post-39762460615197135482009-04-18T13:10:00.000+02:002009-04-18T13:10:00.000+02:00A bölcsesség rész (a nemes 8asban az első két tag) általánosan a nézetet és a belátást jelenti. Röviden összefoglalva az ürességet, éntelenséget, függő keletkezést, maga a közép utas szemlélet. Ez az, ami nincs meg másutt, s ez adja a Buddhadharma gerincét.Zsolthttp://www.blogger.com/profile/00984329059012624220noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-8238812598994012351.post-48126710974316846272009-04-18T08:46:00.000+02:002009-04-18T08:46:00.000+02:00"Ami nem található máshol, az a bölcsesség része, ami egyben a buddhista helyes nézet alapjául is szolgál."<br /><br />kifejtenéd pár mondatban, hogy mit értesz "bölcsesség rész" alatt, és hogy ez hol, és miért "nem található meg máshol"?Szatorihttp://www.blogger.com/profile/05936734176083560128noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-8238812598994012351.post-77988959350489518222009-04-16T20:00:00.000+02:002009-04-16T20:00:00.000+02:00Két remek könyvet tudok ajánlani azzal kapcsolatban, hogy mi a viszonya a buddhizmusnak más vallásokkal.<br /><br />Az indo-tibeti viszonylatban: Maps of the Profound: Jamyang Shayba's Great Exposition of Buddhist and Non-Buddhist Views on the Nature of Reality<br /><br />A távol-keleti buddhizmusban: Inquiry Into the Origin of Humanity: An Annotated Translation of Tsung-Mi's Yuan Jen Lun with a Modern Commentary<br /><br />Az első mű esetében sorra veszi az indiai vallásokat és eszméket, a másodikban a konfucianizmus és taoizmus kerül terítékre. Mindkettő természetesen elismert buddhista tanítótól származik, akik munkásságukkal nagy hatást gyakoroltak az utódokra is.<br /><br />A Buddha tanításának egyetemessége és egyedisége, nos, a három osztatú ösvény szempontjából kettő tagja elég egyetemesnek mondható, a harmadik pedig egyedinek. Vagyis az erkölcsi tanításai és a meditációs módszerek sok más vallásban és filozófiában is megtalálhatóak. Ami nem található máshol, az a bölcsesség része, ami egyben a buddhista helyes nézet alapjául is szolgál. Így a Buddha tanítása egyedi és egyetemes is.Zsolthttp://www.blogger.com/profile/00984329059012624220noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-8238812598994012351.post-22900691919928905402009-04-16T07:52:00.000+02:002009-04-16T07:52:00.000+02:00üdv,<br /><br />a különbségek a tradíciókban és a konfessziókban vannak, nem a doktrínában - a buddha semmi újat nem tárt fel, és még az útról is úgy nyilatkozott, mint ősi út, melyet a bölcsek évezredek óta megtaláltak már, és tőle függetlenül a jövőben is meg fognak találni...<br /><br />a metafizikai tan - egyetemes, ezt jól lehet látni minden kultúrában és vallási hagyományban, ha kellően elengedjük a "szűrőinket"...<br /><br />vö. pl. guénon, coonmaraswamy, eliade, evola, frazer, stb...<br /><br />békesség<br />:)Szatorihttp://www.blogger.com/profile/05936734176083560128noreply@blogger.com