Vipasszaná meditáció 2. rész

(vissza az 1. részre)


Elvonulás és sétáló meditáció

25. Ha valaki elvonulásra szeretne menni, mire számítson?

Elvonulások során az ülő meditációs időszakokat váltogatni szokták az előírás szerint végzett sétáló meditációval. Mindkettőt célszerű körülbelül ugyanannyi ideig végezni egymásután a nap folyamán.

26. Mennyi ideig tart egy-egy sétáló meditáció?

Egy órás szokott lenni, de 45 perc is elfogadható.

27. Milyen hosszú ösvényen végzik a sétáló meditációt?

Körülbelül 20 lépésnyi sávot szoktak választani, amin aztán lassan fel-alá járnak.

28. A sétáló meditáció hasznos-e a napi életben?

Igen. Ülő meditáció megkezdése előtt egy rövid ideig – mondjuk 10 percen át - szabályosan végzett sétáló meditáció segít fókuszba hozni az elmét. Ezenkívül a sétálás valamennyire hasonlít a test elmozdulásaira a normál napi tevékenységeinkben, így könnyebben fejleszthetjük ki az éberséget (szati) a mindennapos dolgaink végzése során.

29. Milyen mentális minőségek fejlődnek sétáló meditációban?

Segíti az éberség (szati) egyensúlyát és precizitását/pontosságát és a koncentráció (szamádhi) tartósságát.

30. Fel lehet ismerni a Tan (dhamma) legalapvetőbb jellemzőit sétálás közben?

Igen, sétálás közben is fel lehet, sőt, akár a megvilágosodás is elérhető.

31. Van-e hátránya annak, ha nem végzünk sétáló meditációt ülés előtt?

Az a gyakorló, aki nem végez sétáló meditációt azelőtt, mielőtt leül, olyan, mint egy autó lemerülő akkumulátorral. Leülés után nehézségei lesznek az elme motorjának beindításánál.

Sétáló meditáció és a mozdulatokra való odafigyelés

32. Sétáló meditáció során mire figyelünk?

A meditáció során a sétálás folyamatára helyezzük a figyelmünket.

33. Ha gyorsan sétálunk, hová helyezzük éberségünket?

Ha viszonylag gyorsan lépkedünk, akkor a láb mozgását címkézzük fel mentálisan: “bal, jobb, bal, jobb”, és arra használjuk éberségünket, hogy a láb környéki területeken kövessük aktuális érzéseinket.

34. A lassabb sétánál mire figyeljünk?

Ebben az esetben mindkét láb emelésére, előremozdulására és földre való helyezésére figyeljünk.

35. Akár lassan, akár gyorsan sétálunk, hová irányítsuk az elménket?

Mindegyik esetben csakis és kizárólag a sétálás által okozott érzésekre.

36. Ha elérünk a sétálóösvény vagy sáv végére, mit tegyünk?

Figyeljünk fel arra, hogy mi történik akkor, amikor megállunk az ösvény végén, amikor nyugalomban ott álldogálunk és amikor megfordulva ismét sétálni kezdünk visszafelé.

37. Figyeljük-e a lábfejünket?

Ez nem szükséges, csak abban az esetben, ha valamilyen akadály van a földön. A lábfej képének elménkben való megjelenítése nem segít a tudatosság fenntartásában. Magukra az érzésekre kell fókuszálni, amelyek azonban nem vizuálisak.

38. Mit fedezhetünk fel, ha a sétáláskor keletkezett érzésekre fókuszálunk?

Sok ember számára lenyűgöző felfedezés az, amikor képessé válnak a fizikai tárgyak tulajdonságainak – könnyedség, csiklandósság, hidegség, melegség - tiszta, egyszerű, minden mástól mentes észlelésére.

39. Úgy általában, hogyan figyeljünk a sétálásra?

A sétálást alapvetően három elhatárolható mozdulatra oszthatjuk: a láb emelésére, mozgatására és lehelyezésére.

40. Hogyan pontosíthatjuk az éberségünket?

Ehhez egyértelműen határoljuk el a mozdulatokat egymástól, és készítsünk finom mentális címkét minden mozdulat kezdetén. Legyünk biztosak abban, hogy éberségünk pontosan és erőteljesen követi az elejétől a végéig. Egy apró, de fontos tényező, hogy a lehelyezési mozdulatot már akkor kezdjük el címkézni, amikor a láb lefelé kezd mozdulni.

41. Mennyire fontos a meditációban a hétköznapi fogalmak ismerete?

Nézzük, például, a “lábemelést”. Tudjuk a hétköznapi nevét, de a meditációban a hétköznapi, hagyományos fogalmak mögé kell hatolnunk. Meg kell értenünk a lábemelés egész folyamatának valódi természetét, ami az emelési szándékkal kezdődik, és folytatódik a teljes tényleges folyamattal, amelyben többféle érzés keletkezik.

42. Mi történik, ha a tudatos odafigyelésben túl erős vagy túl gyenge az erőfeszítésünk?

Ha túl erős, akkor túlfutunk az érzésen. Ha túl gyenge, akkor nem éri el a célt.

A belátás és a koncentráció kifejlesztése

43. Mi történik, ha az erőfeszítésünk kiegyensúlyozott?

A precíz és pontos mentális cél segít egyensúlyban tartani az erőfeszítést. Amikor az erőfeszítés kiegyensúlyozott és a cél precíz, az éberség szilárd alapot talál a tudatos figyelem tárgyán.

44. Milyen mentális tényezőknek kell jelen lenniük ahhoz, hogy a koncentráció kifejlődjön?

Három tényező jelenlétében fejlődik ki a koncentráció: erőfeszítés, pontosság, éberség.

45. Mi a koncentráció?

A koncentráció (szamádhi) nem más, mint az összeszedett elme, amely egyhegyű vagy egypontú (ekaggata-citta). Három fő jellemzője van: tisztaság, szilárdság vagy stabilitás és aktivitás vagy cselekvéskészség.

46. Mit veszünk észre, ahogyan egyre közelebbről figyeljük a lábemelő folyamatot?

Ahhoz hasonlít ez az egész, mintha hangyavonulást néznénk. Távolról a hangyák sorfala egységes fekete csíknak tűnhet, de közelebbről figyelve vibrálást és remegést látunk.

47. És ha még közelebb kerülünk, mit látunk?

Még közelebbről nézve a sorfalat, látjuk, hogy hangyák egyedeire bomlik, és hogy az egységes sorfalról alkotott képünk csak illúzió. Ekkor már a valóságnak megfelelően észleljük a hangyák sorfalát, amelyben egyik hangya vonul a másik hangya után.

A belátás folyamata

48. Tulajdonképpen mi a “belátás”?

A “belátás” egy mentális tényező. Amikor valóságnak megfelelően látjuk, például a lábemelő folyamatot a kezdetétől a végéig, a tudatosság mentális tényezője vagy minősége – azaz a “belátás”- egyre közelebb kerül a megfigyelés tárgyához. És ahogyan egyre közelebb kerül a belátás, annál tisztábban lehet látni a lábemelő folyamat valódi természetét.

49. Mi a belátás folyamata?

Bámulatra méltó tény az emberi elmével kapcsolatban az, hogy amikor belátás keletkezik, és a vipasszaná/belátás meditáció révén egyre mélyül, akkor a létezés igazságának sajátos nézőpontjai hajlamosak meghatározott sorrendben feltárulni. Ez a sorrend a belátás folyamata.

50. Melyik az a belátás, amit a meditálók általában először megtapasztalnak?

A meditálók felfogják - nem intellektuálisan vagy értelmük által, hanem teljesen intuitív módon -, hogy az a folyamat, mint amilyen a lábemelés, olyan elkülöníthető mentális és anyagi jelenségekből tevődnek össze, amelyek párban állnak egymással. Az anyagi jellegű fizikai érzések a mentális jellegű tudatos odafigyeléshez kapcsolódnak.

51. Mi a második belátás a belátás klasszikus folyamatában?

Már kezdjük felfogni a mentális események és fizikai érzések egész sorozatát, és tisztán látjuk a feltételességet, ami összekapcsolja az elmét az anyaggal. Látjuk azt a közvetlen egymásutániságot, ahogy az elme hat az anyagra, amikor felemelni szándékozunk a lábunkat, és ez kezdeményezi a mozdulat fizikai érzését.

És látjuk az anyagot az elmére hatni, amikor a tűző napsütés forróságának fizikai érzése azt a vágyat kelti bennünk, hogy sétáló meditációnkat árnyékos helyen folytassuk.

Az ok és okozatba való belátás a létezési formák széles választékát adhatja. Ennek ellenére, amikor a belátás megjelenik bennünk, az életünk egyszerűbbnek látszik számunkra, mint valaha előtte volt. Mert észrevesszük, hogy az életünk nem több, mint mentális és fizikai okok és okozatok láncolata. Ez a második belátás a belátás klasszikus folyamatában.

52. Mi a belátás következő szintje?

Ahogy kifejlesztjük a koncentrációt (szamádhi), még mélyebben belátjuk, hogy a lábemelés jelenségének folyamatai átmenetiek és személytelenek, egyik a másik után keletkezik és fantasztikus sebességgel elmúlik. Majd újra keletkezik és újra elmúlik.

Ez a belátás következő szintje, a létezés következő jellemzője, amit a koncentrált éberség képes lesz közvetlenül belátni: senki sincsen amögött, ami történik; a jelenség üres folyamatként keletkezik és elmúlik, az ok és okozat törvényének megfelelően. A mozdulatnak és a szilárdságnak ez az illúziója olyan, mint egy mozi. Átlagos megfigyelőnek szereplőkkel és tárgyakkal telinek tűnik, egy valódi világ látszatát keltve. De ha lelassítjuk a mozifilmet, látni fogjuk, hogy valójában elkülöníthető, mozdulatlan filmkockákból áll össze.

(vége)

Ez az interjú Szajádav U Panditával a Nibbana.com oldalon jelent meg először.

Forrás: Hogyan gyakoroljuk a vipasszaná meditációt? (angol nyelven)