2012. október 21., vasárnap

Dákiník

A Dákiníket néha istennőknek, néha démonoknak nevezik. Mindig félelmetes formában jelenítik meg őket és jobbára gyönyörűek. Az ikonográfiában hajlékonyan táncoló nőknek ábrázolják, akik általában meztelenek és haragosak, és gyakran koponyákkal díszítettek.

Mandáravá
A Dákiník feladata az, hogy egyesítsék azokat az erőket, amiket a tantra vizualizációs gyakorlata szabadít fel, és amelyek átalakítják a mérgező érzelmeket és gondolatokat tiszta éberséggé. Meztelenségük a szennyeződésmentes elmét szimbolizálja.

Az Öt Bölcsesség Dákiní közül kettőről úgy tartják, hogy Padmaszambhava két első feleségei/társai.
Az egyik Mandáravá, aki Padmaszambhava első felesége volt és a tibeti buddhizmusban női guru-istenségnek tekintik. Mandáravá a 8. században hercegnőként született Mandiban vagy Zahorban, Indiában. A Dharma gyakorlásának érdekében lemondott a királyi jogáról, és Padmaszambhava hatására teljesen tisztánlátó, szellemileg hozzáértő és nagyszerű tanítóvá vált.

A második felesége/társa Jese Cögyal (757- 817) hercegnő volt. A nyingmapa hagyomány a tisztánlátásban/megvilágosodásban Padmaszambhával egyenrangúnak tekinti. Azok a meditációs gyakorlatok, amik Jese Cögyalhoz kapcsolódnak, a tisztánlátását/megvilágosodottságát hangsúlyozzák és úgy általában formailag hasonlóak a tantrikus istenség gyakorlatához. A tibeti buddhizmus nyingmapa és karma kagyü iskolái női Buddhaként tekintenek rá.

Forrás: Dákiník (angolul)
             Mandáravá wikipédiás cikk (angolul)
             Jese Cögyal wikipédiás cikk (angolul)

2012. október 20., szombat

Erdei Szangha Naptár 2013 - Letölthető PDF



Elkészült a Forest Sangha magyar nyelvű, 2013-as naptára. Online megtekinthető és PDF-ben letölthető:

Erdei Szangha Naptár 2013 PDF

2012. október 18., csütörtök

Padmaszambhava, a tibeti buddhizmus guruja 2.

Padmaszambhava a tibeti mitológiában

És most következzen mitikus élettörténetének egyik rövidített változata:

Padmaszambhava  - nevének jelentése: "Lótuszból született" - 8 évesen született egy virágzó lótuszból Uddijána egyik tavában. Az ottani király fogadta őt örökbe. Amikor felnőtt, gonosz szellemek űzték el Uddijánából. Bódh Gajába ment, ahol a történelmi Buddha is elérte a megvilágosodást. Itt szerzetesnek szentelték fel. Később a híres buddhista egyetemen, az indiai Nálandában, végzett tanulmányokat és több jelentős tanító és szellemi vezető volt a mentora. Ezután a Csína Völgyben egy nagy jógi tanítványa lett és tőle tantrikus képességekre való felhatalmazást és tanítást kapott. Majd Kathmandu völgyébe (Nepálba) indult, ahol első házastársával, Mandáravával (aki Szukhávatí néven is ismert) lakott egy barlangban. A tantrikus gyakorlatok hatására Padmaszambhava és Mandáravá elérték a megvilágosodást. Padmaszambhava híres mester lett, és több alkalommal végzett olyan varázslatot, amivel a démonokat ellenőrzése alá tudta vonni. Ez a képessége juttatta őt Tibetbe, ahol az volt a feladata, hogy megtisztítsa a király épülő kolostorának helyét a démonoktól. (A démonok - az ősi tibeti vallás istenei - bekerültek a buddhizmusba, és a dharma védelmezőivé (dharmapála) váltak.)

A Szamje Kolostor ma
Miután Padmaszambhava megbékítette a démonokat, Tibet első buddhista kolostorának, a Szamjének építése befejeződhetett.  Úgy tartják, hogy e kolostor első szerzetesei lettek a Nyingmapa iskola legelső szerzetesei is.

Ezután Padmaszambhava visszatért Nepálba. Hét évvel később azonban újra Tibetbe ment. A király, Triszong Decen, annyira örült Padmaszambháva visszatérésének hogy felajánlotta neki Tibet minden kincsét. A tantrikus mester visszautasította ezeket az ajándékokat. A király háreméből azonban elfogadott egy hölgyet, Jese Cögyal  hercegnőt, azzal a feltétellel, hogy a hercegnő saját akaratából lesz az ő, immáron második, felesége.

Padmaszambhava Jese Cögyal hercegnővel együtt misztikus szövegeket (tibetiül terma) rejtett el Tibetben és máshol is. Ezekre a termákra csak akkor lehet majd rátalálni, ha a tanítványok készen állnak a megértésükre. Egyik ilyen terma a Bardo Tödol, a Tibeti Halottaskönyv. A Padmaszambhava dharma-örökösévé vált Jese Cögyalnak is lettek saját tanítványai, akiknek ő adta át a dzogcsen tanításokat. Padmaszambhavának még volt másik három felesége, és Jese Cögyallal és Mandáravával együtt ezt az öt nőt nevezik az Öt Bölcsesség Dákinínek.

A Triszong Decen halálát követő évben Padmaszambhava végleg elhagyta Tibetet. Most lélekben a tiszta buddha-földek egyikén, az Akanista égben tartózkodik.

A tibeti művészetben Padmaszambhavát nyolcféle alakban ábrázolják*:
Vadzsradhára és hitvese
-- Pema Gyalpo (Padmarádzsa) Uddijánából, a Lótusz Herceg. Ifjú hercegként jelenítik meg.
-- Loden Csoksze (Szthiramati) Kasmírból, a Bölcs Ifjú, dobot üt és koponya-tálat tart.
-- Sákja Szengge  (Bhiksu Sákjaszinha) Bódh Gajából, a Sákják Oroszlánja, felszentelt szerzetesként ábrázolva.
-- Nyima Özer  (Szúrjabhása) Csínából, a Napsugár Jógi, csak egy ágyékkötőt visel és egy nap felé mutató háromágú szigonyt tart.
-- Szengge Dradok (Vádiszinha/Szinhanáda) a Nálanda Egyetemről, a Vita Oroszlánja. Alakja általában sötétkék, gyémántjogart tart egyik kezében és skorpiót a másikban.
-- Pema Dzsungne (Padmaszambhava) Zahorból, a Lótusz-szülte, szerzetesi ruhát visel és koponya-tálat tart.
-- Pemakara Tibetből, a Lótusz-alkotó. Lótuszvirágon ül, tibeti szerzetesi ruhát és tibeti csizmát visel. Gyémántjogart tart a jobb kezében, koponya-tálat a balban. Háromágú szigonya és nepáli szövetből készült fejdísze van.
-- Dordzse Drolo Bhutánból. Egy haragos megtestülés, ami "Gyémánt Has" néven ismert.

* Pema Dzsungne és Pemakara lényegében ugyanaz az ábrázolás. Ebből a nyolcas felsorolásból viszont hiányzik Orgyen Dordzse Csang (Uddijána Vadzsradhára) a Gyémánttartó, akit hitvesével való egyesülésben, sötétkék színben ábrázolnak, és a Szambhógakáját jelképezi. (Szegedi Mónika megj.)

Forrás: Padmaszambhava (angol nyelven)

Padmaszambhava, a tibeti buddhizmus guruja 1.

Padmaszambhava a történelemben

Padmaszambhava a tantrikus buddhizmus 8. századi mestere. Neki tulajdonítják azt, hogy Tibetben és Bhutánban meghonosította a vadzsrajána buddhizmust. A tibeti buddhizmusban  jelenleg is az egyik legnagyobb pátriárkaként, és a Nyingmapa* iskola alapítójaként tisztelik. "Guru Rinpocsé"-nek, "Drága Mester"-nek is nevezik.

Padmaszambhava talán Uddijánából származik, ami jelenleg Észak-Pakisztán Szvat-völgye. Tibetbe Triszong Decen király uralkodása alatt (742-797) érkezett. Az első tibeti buddhista kolostor, a Szamje Gompa megépítését Padmaszambhava nevéhez kötik. (Valójában azonban cselekedeteinek kevés kézzelfogható bizonyítéka maradt, akár Tibetben, akár Bhutánban. Ez utóbbiban a tudósok megállapították, hogy a térség legrégebbi vallási építményei már őelőtte is léteztek.)

Padmaszambhava tibeti története egy másik buddhista mesterrel kezdődött, akinek Sántaraksita volt a neve. Sántaraksita Nepálból érkezett Tibetbe, a buddhizmus iránt érdeklődő király, Triszong Decen meghívására. Sajnálatos módon a tibetieket azt hitték, hogy Sántaraksita fekete mágiát folytat, emiatt néhány hónapig fogva is tartották. Mivel senki sem beszélte a nyelvét, hónapok teltek el, mire tolmácsot találtak. Végül Sántaraksita elnyerte a király bizalmát és engedély kapott a tanításra. Valamivel később a király egy hatalmas kolostor építésének tervét hozta nyilvánosságra. De az akkor bekövetkező természeti csapások sorozata miatt - áradások sújtották a templomokat, villámcsapások tettek kárt palotákban - a tibetiek rettegni kezdtek attól, hogy helyi isteneik a kolostor építési terve miatt lettek dühösek. Ezért a király Sántaraksitát visszaküldte Nepálba.

Kis idő múltán, amikor már feledésbe merültek a természeti csapások, a király visszahívta Sántaraksitát, aki ezúttal egy másik gurut is hozott magával, Padmaszambhavát, aki a démonokat megfékező szertartások mestere volt. Úgy mondják a beszámolók, hogy Padmaszambhava megnevezte azokat a démonokat, amelyek bajt okoznak, és egyenként, nevükön szólítva hívta elő őket. Megfenyegetett minden egyes démont és Sántaraksita - egy tolmács segítségével  - a karmáról beszélt nekik. Mikor ezt befejezték, Padmaszambhava tájékoztatta a királyt, hogy a kolostor építése most már elkezdődhet. Ennek ellenére, később a király udvarában még mindig sokan gyanúsnak vélték Padmaszambhavát. Pletykák keringtek arról, hogy mágiával akar hatalmat szerezni és a királyt a trónjáról eltávolítani. Végül a pletykáktól felzaklatott király maga javasolta Padmaszambhavának, hogy hagyja el Tibetet. Bár Padmaszambhava mérges lett, beleegyezett a távozásba. A király még mindig ideges és feldúlt volt, ezért íjászokat küldött Padmaszambhava után, hogy végezzenek vele. A legendák szerint Padmaszambhava varázslatot használt arra, hogy megbénítsa merénylőit, és így el tudott menekülni Tibetből.

Ezután, ahogy telt az idő, úgy terebélyesedett a Padmaszambhava köré fűződő legendakör is. Köteteket töltene meg a tibeti buddhizmusban betöltött szimbolikus és mitológiai szerepének teljes bemutatása. A róla szóló történetek és legendák némelyike kifejezetten eltúlzott. 

* Sok buddhista, különösen világi hívők állították azt, hogy a buddhizmus elterjesztésének első szakaszából való beavatások és szövegek birtokában vannak. Ők a Nyingmapához - "régi iskola" - tartozónak vallották magukat és eredetüket Padmaszambhaváig vezetik vissza.

Forrás: Padmaszambhava (angol nyelven)

2012. október 15., hétfő

Vadzsrapáni bódhiszattva

A mahájána buddhizmus egyik legkorábban feltűnt bódhiszattvája. Szanszkrit eredetű neve a "vadzsra" - "villám" vagy "gyémánt"  és a "páni" - "kézben" szavakból származik.

Buddha védelmezője és vezetője. A buddhista ikonográfiában Vadzsrapánit a Buddhát körülvevő három védelmező istenség egyikeként is meg szokták jeleníteni. Ez a három védelmező istenség Buddha erényeit szimbolizálja: Mandzsusrí - a buddhák bölcsességét, Avalókitésvara - a buddhák könyörületességét, és Vadzsrapáni - a buddhák erejét. Ő az egyetlen buddhista istenség, akit már a Páli Kánonban is megemlítenek, a DN 3 Ambattha Szuttában. A mahájána buddhizmusban nagyon tisztelik őt, alakja feltűnik shaolin templomokban, a tibeti buddhizmusban és még a Tiszta Föld buddhizmusban is. (Ez utóbbiban Mahászthámaprápta* néven ismert, és Amitábhával és Avalókitésvarával együtt Háromságot alkot.)

Vadzsrapáni japán megtestesülése, Nió*, mint a Dharma védelmezője, több japán buddhista templomban is megtalálható. 

Az i.e. 4. században, a makedón Nagy Sándor hódításainak nyomán a hellén művészeti stílus éppúgy megjelent Közép-Ázsiában, mint az India felől terjedő buddhizmus. Így Észak- Indiában egy különleges művészeti ábrázolás alakult ki, majd terjedt tovább Közép-Ázsián és Kínán keresztül Japánba. Ez volt a greco-buddhizmus, amely sajátságos hellén stílusban jelenítette meg a buddhizmus főbb alakjait. Vadzsrapáni ábrázolásához a görög mitológiai hős, Hérekaklész alakját vették át. A greco-buddhizmusban Vadzsrapánit szőrös, izmos atlétaként jelenítették meg, amint egy rövid "gyémánt" furkósbotot fog.

Japánban Vadzsrapáni Sukóngósin ("Gyémántbot-forgató Isten") néven ismert, és ő adta az ihletet Nió (szó szerint "Jóindulató Király") alakjához, aki Buddha haragos és izmos védelmező istene, és akit manapság is több buddhista templom bejáratánál álló, félelemkeltő birkózó-féle szobor formájában jelenítenek meg.

Forrás: Vadzsrapáni wikipédiás cikk (angol nyelven)

*A link angol nyelvű

2012. október 11., csütörtök

Szamantabhadra bódhiszattva

Szanszkrit eredetű nevének jelentése: "Aki Teljesen Átitatott Jóval " vagy "Teljes Mértékben Kiváló". Japánban Fugen, Kínában pedig Phu-hszian (Puxian)  néven ismert.  A Dharmát tanítók védelmezője és a meditációt és a buddhák gyakorlatát képviseli.

Szamantabhadrát gyakran jelenítik meg Mandzsusríval és Sákjamuni Buddhával (a történelmi Buddhával), ők hárman a Sákjamuni háromságot alkotják. A vadzsrajána buddhizmusban ő az eredeti (dharmakája) Buddha. A művészetben néha nőnek, néha férfinek ábrázolják. Sok esetben olyan elefánton ül, aminek hat agyara van, kezeiben lótuszt vagy ernyőt tartva és egy kívánság-teljesítő ékszert vagy kézirattekercset.

A vadzsrajána ikonográfiában meztelen és sötétkék színű, egyesülve ábrázolják kísérőjével, Szamantabharível. Szamantabhadrí fehér színű, az elme bölcsesség szemléletének elsődleges szimbóluma, aki kontrasztban áll a párjával, akinek égkék színe képviseli a határtalanságot és alaktalanságot. Mindkettő meztelensége mesterkéletlen és cifraság nélküli, amely az elme lényegi természetére utal.

Kínában Szamantabhadra a tettekhez kapcsolódik, míg Mandzsusrí a bölcsességhez. Japánban Szamantabhadrát a tendai és singon iskola tiszteli, a nicsiren iskola pedig a Lótusz Szútra védelmezőjeként tekint rá. 

Srí Lankán Szaman néven tisztelik. Nevének jelentése " a reggeli kelő nap". Szaman Isten a sziget és a buddhizmus egyik védelmező/őrző istensége. A fő emlékhelye Ratnapurában van, ahol évente ünnepséget rendeznek tiszteletére.

 Forrás: Az öt főbb bódhiszattva (angol nyelven)
             Szamantabhadra wikipédiás cikk (angol nyelven)
             Szamantabhadrí wikipédiás cikk  (angol nyelven)

2012. október 10., szerda

Bhután élővilága, környezetvédelme és a gleccserolvadás

Bhután élővilága, környezetvédelme és a gleccserolvadás

A Magyar Bhutáni Baráti Társaság és az ELTE TÁTK Humánökológia mesterszak közös rendezvénye:

Takin
Bhután változatos élővilága egyedülálló a világon. A különböző klímájú és magasságú térségekből álló ország több, mint 70%-át erdő borítja, amely 770 madárfajnak és 200-féle emlősállatnak ad otthont, köztük olyan különleges és védett állatoknak, mint a hóleopárd, a vörös panda, a bengáli tigris, a feketenyakú darumadár vagy az ország nemzeti állata, a besorolhatatlan és legendákat ihlető takin. A buddhista és animisztikus hagyományokon, korszerű alkotmányon és a Nemzeti Összboldogság elvein nyugvó környezetvédelem hivatott biztosítani az élővilág fennmaradását. Az urbanizáció és erdőirtás mellett, Bhután másik kihívása a klímaváltozás, amely a magas hegyek gleccsereinek olvadásával és árvizekkel jár.

Rendezvényünk ebbe a távoli világba enged bepillantást magyar és bhutáni szakemberek és egy rövidfilm segítségével.

Előadóink:

- Tremmel Bálint Gergely, környezetkutató, ELTE környezettudomány MSc
- Valcsicsák Zoltán, a MBBT elnöke
- Dorji Rabten és Singye Wangmo bhutáni erdőmérnök házaspár

Vörös panda
Az előadásokat beszélgetés, majd a gleccserolvadásról szóló filmvetítés követi.

Filmvetítés: 84 Centimetres (holland-bhutáni dokumentumfilm, angol felirattal, 39 perc)

Helyszín: ELTE Lágymányosi Kampusz, Budapest, Pázmány Péter sétány 1/c fszt. 0.804 (Lóczy terem)
Időpont: 2012. október 27, szombat, 16.00 óra

A belépő, a filmvetítéssel, 500 Ft. A MBBT tagjainak a belépés ingyenes.

További információ: www.bhutan.info.hu


ÁPDÉT: Az előadás összefoglalója a GreenR Blogon: Bhután természetesen - A Magyar Bhutáni Baráti Társaság ELTÉ-n tartott előadása

2012. október 9., kedd

Buddhisták Magyarországon - Szja 1%-ot felajánlók száma

Nincsenek adataink arról, hogy hány buddhista van ma Magyarországon. Talán némi támpontot adhat a személyi jövedelemadójuk 1%-át buddhista közösségeknek felajánló személyek száma. A diagramon az utóbbi 3 év adatai láthatók. A bemutatott 5 buddhista közösség kapott egyházi státuszt 2012 februárjában, de az előző évek adatai alapján is ők a legnagyobbak. A magyarországi buddhista közösségek listáját lásd ITT.

2010-ben a Gyémánt Út közösségnek ajánlották fel legtöbben (4787 fő) az 1%-ukat, őket követte a Tan Kapuja (3034), majd a Magyarországi Karma-Kagyüpa Buddhista Közösség (1628). A három év alatt a Buddhista Misszió fejlődött a legdinamikusabban, a 2010-es 1225 felajánlás 2012-re 3181-re növekedett. A Chanbuddhista Egyház növekedését (1121-ről 1816-ra) valószínűleg az indokolja, hogy a korábban Ming Zheng Mester által vezetett másik kínai buddhista közösség (Xuyun) nem kapta meg az egyházi státuszt, így működése akadozni kezdett, és talán sokan átpártoltak ebbe a közösségbe. Azt, hogy a TKBE jócskán növekedve, 2012-re megelőzte a Gyémánt Út közösséget, esetleg szintén magyarázhatja az, hogy akik korábban olyan buddhista közösségeknek adták az 1%-ot, amelyek az új egyházi törvénnyel nem kapták meg az egyházi státuszt, most a (főiskolája miatt) legismertebb buddhista egyházat támogatták.

Ami azonban biztos, hogy az idén 17 050 ember ajánlotta fel adójának 1%-át valamilyen buddhista közösség számára. (Az adatok a NAV honlapjáról származnak.)

Na, mi nincs? - Karikatúra



















Na, mi nincs?*

* Vagy más fordításban: Hé, hogy nem vagy mostanában?

Forrás: Shambala SunSpace - Sipress cartoons
“What’s So Funny About Buddhism?”  - cartoonist David Sipress explains.

2012. október 6., szombat

Ksitigarbha bódhiszattva

Ksitigarbha neve szanszkrit eredetű, jelentése "A Föld Méhe" vagy "Föld(i) Kincsestár" vagy "Föld(i) Raktár". Ti-cang (Dizang) néven ismert Kínában és Dzsizó (Jizō) néven Japánban. A pokolban szenvedő lények megmentőjeként tisztelik, és a meghalt gyermekek és az anyaméhben elvetéltek védő istensége. Emellett, még a gyerekek, a várandós nők, tűzoltók és utazók, zarándokok védelmezője is. Ksitigarbha megesküdött, hogy nem pihen addig, amíg meg nem szabadít minden lényt a pokoltól a történelmi Buddha halála és Maitréja megjelenése közti időszakban, és addig nem fogja elérni a buddhaságot, amíg minden pokol üres nem lesz.
Ezért a fontos szerepéért a Ksitigarbha tiszteletére emelt díszes síremlékek gyakran központi szerepet töltenek be távol-keleti mahájána templomokban, különösen emléktermeken vagy mauzóleumokon belül.

A többi bódhiszattvával ellentétben, akiket általában fejedelmi formában ábrázolnak, Ksitigarbhát jobbára egyszerű szerzetesnek öltözve, borotvált fejjel jelenítik meg. Gyakran tart egyik kezében egy kívánság-teljesítő ékkövet, a csintámani-t, és a másik kezében egy pálcát, hat gyűrűvel. A hat gyűrű jelzi azt, hogy a bódhiszattva mind a hat birodalomban lévő lényt védelmezi.

A kívánság-teljesítő ékkő, a csintámani, amit Ksitigarbha tart kezében, a buddhista és hindu hagyományban is megjelenik. A buddhista hagyomány szerint, ha valaki a csintámani mantráját recitálja, akkor elérheti Buddha bölcsességét és képes lesz megérteni Buddha igazságát. A tibeti buddhista hagyományban a csintámanit néha sugárzó gyöngyként ábrázolják és a Buddha különböző megjelenési formái közül némelyiknek van ilyen. Azt is mondják még erről az ékszerről, hogy megjeleníti azt, amit kívánnak. Legyen az kincs, ruha, étel, míg a betegséget és szenvedést eltávolítja, vizet megtisztítja, stb.

Ksitigarbha a mahájána buddhizmus négy fő bódhiszattvájának egyike, Szamantabhadra, Mandzsusrí és Avalókitesvara mellett.

Forrás:  Az öt főbb bódhiszattva (angol nyelven)
               Ksitigarbha  wikipédiás cikk (angol nyelvű)
               Csintámani  wikipédiás cikk (angol nyelvű)

2012. október 4., csütörtök

Mandzsusrí bódhiszattva


Mandzsusrí, a bölcsesség bódhiszattvája, a mahájána buddhizmus egyik legfontosabb alakja. A bölcsességet (szanszkritul pradzsnyá képviseli, ami sem tudás, sem fogalom, és minden érzékelésen és tapasztaláson túli.

Szanszkrit eredetű nevének jelentése "Aki nemes és jóindulatú" vagy "Jóindulatú Dicsőség". Gyakran ábrázolják fiatal férfiként, egy kardot tartva jobb kezében és a Pradzsnyá Páramitá (Bölcsesség Tökéletessége) Szútrával a bal kezében vagy annak közelében. Néha oroszlánon lovagol, ami kiemeli nemes és félelem nélküli természetét, és azt is szimbolizálja, hogy a bölcsesség képes az elmét megfékezni, ami hasonlatos egy vad oroszlán meglovagolásához vagy leigázásához. Néha kard és szútra helyett lótusszal, ékszerrel vagy királyi pálcával ábrázolják. Fiatalsága azt jelzi, hogy a bölcsesség természetesen és könnyedén jelenik meg (és talán azt is, hogy a bölcsesség nem az életkor függvénye - a ford. megjegyzése).

Mandzsusrí legdinamikusabb jellegzetessége a kardja, a józan bölcsesség vagy belátás vadzsra-kardja. A kard keresztülvág a  tudatlanságon és a fogalmi nézetek hálóján. Elvágja az "én" és "én"-teremtette akadályokat. Néha a kard lángokban áll, ami a fényt vagy az átalakulást képviseli. Ketté is vághat dolgokat, de az "én és mások" kettősséget akár egybe is vághatja. Úgy mondják, a kard adhat és elvehet életet.

A buddhista irodalomban legelőször a mahájána szútrákban tűnik fel Mandzsusrí, különösen a Lótusz Szútrában és Pradzsnyá Páramitá Szútrában (ez utóbbi, tulajdonképpen, szútrák gyűjteménye, ami magába foglalja a Szív és Gyémánt Szútrákat is). Mandzsusrí Indiában a 4. századtól vált népszerűvé, és az 5. vagy 6. századtól a mahájána ikonográfia egyik fő alakja lett. Bár a Páli Kánonban a neve nem tűnik fel, némelyek mégis kapcsolatba hozzák őt Pancsaszikhával, egy égi muzsikussal, aki a Páli Kánon Dígha Nikája részében (Hosszú beszédek gyűjteményében) jelenik meg.

Zen meditációs termekben gyakran megtalálható Mandzsusrí képmása és a tibeti tantrának is fontos istensége. A bölcsesség mellett Mandzsusrít együtt említik a költészettel, szónoklással és írással. Úgy mondják, hogy dallamos a hangja.

Mandzsusrí a kínai buddhizmus négy nagy bódhiszattvájának egyike. (a másik három: Ksitigarbha, Avalókitésvara és Szamantabhadra) Kínában gyakran állítják párba Szamantabhadrával.

A tibeti buddhizmusban Mandzsusrít néha harmadmagával jelenítik meg Avalókitésvarával (Tibetben Csenrézi) és Vadzsrapánival együtt.

Forrás: Mandzsusrí (angol nyelven)
              Mandzsusrí wikipédiás cikk (angol nyelven)